Idén egy műtét vár rám és utána jó ideig nem bringázhatok. Orvosi utasításra az előtte lévő 1 hónapon belül is csak rövidebb távokat mehetek. Ennek mértékét nem egyeztettük le, de az én szintemen ez 20-40km (max 50km) lehet. Úgyhogy arra gondoltam, hogy a nagy leállás előtt még szervezek magamnak egy hosszabb túrát. Erre a március 15-ei hétvégét néztem ki. 

Sokáig gondolkodtam, hogy merre is menjek az országban. Biztonságérzetet ad, ha egy részét már ismerem, de új táj(ak)at is fel akartam fedezni. Mindenképpen élvezni szerettem volna a bringázást, így inkább sík területben gondolkodtam. A vonatozást, ha szükséges, alacsonypadlós járattal akartam megoldani, míg szállás tekintetében most inkább a hagyományos verziókat kerestem. Semmiképp sem terveztem sátorban aludni, mert úgy éreztem, még hűvös van hozzá, ráadásul az előrejelzés alapján esőre is lehetett számítani.

A tervezés során jutott eszembe az Eurovelo 6 (röviden: EV6) elnevezésű kerékpáros útvonal. Bizonyos részeit már ismerem (Szob és Ráckeve, Tahi és Budapest, valamint Esztergom és Győr között), ezért arra gondoltam, hogy most ismerős szakasszal indítok. Az eredeti terv szerint március 14-én, munka után vonatoztam volna Tatára, ahonnan az Által-ér mentén húzódó bringaúton csatlakoztam volna az EV6-hoz, és az első állomás Komárom lett volna. Csakhogy sajnos nem találtam 1 éjszakára olyan szállást, ami árban megfelelt volna. Ezután néztem Tatát is, de ugyanaz volt a helyzet. Így végül március 15-én kora reggel otthonról indultam, hogy vonattal eljussak Komáromba, és ott kezdjem el a túrát.

Az már megvolt, hogy Komáromból indulok, Győr felé haladok és aztán az EV6-ról letérve Pannonhalma felé fordulok, ahova egy önálló kerékpárút vezet. Még sohasem voltam Pannonhalmán, így jó célpontnak ígérkezett. Másnap onnan vissza Győrbe (az előző napi vagy egy másik úton Győrújbaráton keresztül), ahol az EV6-on folytatom Mosonmagyaróvárig. Ott maradok 1 éjszakát, aztán vissza Győrbe egy másik útvonalon (többek között Lébény és Abda érintésével), esetleg az EV6-on, végül vonattal Budapestre.

Egy ismerősöm, Gábor Mosonmagyaróváron lakik, hozzá fordultam a "mit érdemes megnézni" kérdéssel. Javasolt is pár helyet, amiket útközben be lehetett iktatni. Ő vetette fel azt is, hogy esetleg eltekerhetek Pozsonyba és vissza, ami kb. 80km. Ez kicsit több volt, mint a többi napra tervezett kb. 60km-es távok, de nem tudtam ellenállni a gondolatnak, hiszen a műtét után várhatóan 2 hónapig (esetleg tovább) nincs bringázás... Így 2 éjszakára kerestem szállást Mosonmagyaróvárra, és lám, találtam egy (arányaiban jóval) olcsóbbat, mint a korábbi (ami egyébként is Halásziban lett volna, a szomszédos településen). Így a 3 napból 4 lett, fenntartva, hogy ha az időjárás vagy a fizikai állapotom alapján mégsem vállalom be a pozsonyi kiruccanást, akkor is ott van Mosonmagyaróvár és környéke (pl. Dunakiliti, Rajka).

Az időjárás-előrejelzés alapján március 16-án esőre, aztán pedig lehűlésre lehetett számítani, ezért raktam el ennek megfelelő ruházatot is. Emellett március 15-én a boltok zárva voltak, tehát úgy készültem élelmiszerrel, hogy a másnapi reggeliig biztosan legyen mindenem. Egyedül a víz volt kérdéses, mert a közkutakra nem számíthattam (a fagyveszély miatt még nincsenek nyitva), de benzinkúton vizet is könnyen be lehet szerezni.

A túra előtti heteket még megkeverte, hogy új bukósisakot szerettem volna vásárolni, ami a méretezés és a gyártási idő egyeztetése miatt bonyolulttá vált, de a kereskedő munkatársa, Péter előtt le a kalappal, türelmes és segítőkész volt. A Casco márkánál akartam maradni, de a jelenlegi Activ2 helyett Cuda 2-re szerettem volna váltani, mert szellősebbnek tűnt, ami nyáron nagy előny. Sajnos az M méretű (szorosra húzva is) elmozdult a fejemen, ami biztonsági kérdéseket vetett fel bennem, az S méretű pedig kicsi (túl szoros) volt. Végül maradtam az Activ2-nél, ami méretezésében nem okozott problémát. 2 színt próbáltam fel és a matt petrol (valójában türkiz) nyert. Szuperül áll és kényelmes. Ó, és a boltban, ahol a sisakot átvettem, egy új kormánytáskát is beszereztem. Az oldalsó zsebeibe akár 1-1 kulacs is belefér. A túra során nagyon jó szolgálatot tett, úgyhogy örülök, hogy rááldoztam a pénzt.

Másokhoz képest inkább túlpakolós vagyok, így most sem kis csomaggal indultam el, de úgy éreztem, hogy van nálam minden, amire szükségem lehet... Nos, mint kiderült, utcai ruhára (nadrág, póló), amiben ki lehetett menni a városba, nem igazán gondoltam... úgyhogy mentem a bringásban. 😉

Megjegyzés:

Az egyes napok beszámolóit és fotóit a következő napokban fogom posztolni.